BÁBELI TÜKÖRZAVAR

nem mutatja kétszer ugyanazt.
nincs kétségem afelől, hogy
valamennyi epigon meg ne próbálta volna.
nincs azaz isten. mindenekfelett
bonyolultnak és lehetetlennek tűnik.

ahogy a mindennapi mintavételben,
úgy a gép azonos mozdulatában is van
valami rutin. kedves vagy drága,
ezekkel az őszinte szavakkal kezdi
minden napját, miként egy napló.

aztán hazugságokat és panaszaikat
vágják hozzá, egyúttal szét is törhetnék.
eltűri a naiv kérdéseiket, a közkedvelt
ugye szép vagyokat, miközben önmaguk
kiégett és lestrapált arcát vizsgálják.

mégis arra vár szüntelen, hogy rá-
nézzek, miközben engem figyel, mint
színházigazgató az ősbemutatókon,
és III. Richárd halálát várja el tőlem,
de annyit se mondok neki, tükröm…