MEGHAN O'ROURKE
Egyszer

A vörös nyárban
a lány fagyit evett. Méhek
dongják körbe a hortenziát,

szilva-nehéz.
Hőre tágul,
akár a lencse.

El se hinnéd, hogy
mennyire boldog volt.
víz alá dugta a fejét

az anyja, addig várt, amíg
elgyengült. Alább, ahol
nyakigláb-anyja terpeszben

állt, megrepedt a linóleum.
Fölötte nedves arcok –
napsütötte mosolyok.

Szürkületkor lámpák gyúltak,
libaláb söpörte tegnapok,
frissen mosott ágyneműk

dideregnek a madzagon,
akár a kitárt lelkünk
a csípős éjszakában.

Megérkezett a tél.
A lány szülei ágyba dugták
majd fölé hajoltak.

Reszketett a hidegtől,
a fekete dió gyökér
dagad a hó alatt.

Ahogy a tavasz előbújik,
"messze a fa mélyén" tábla
mutatja otthonát, horgas-árnyék.

Azóta semmi sem ugyanaz.


Fordította: Nagypál István
Forrás: Meghan O'Rourke: Once, Norton, 2011

* fekete dió:  Leveleiből, gyökeréből készült kivonatából többen a tüdővész gyógyítását is megpróbálták.