AH, NON SCHERZIAMO!
MÁRIONAK
Ha kisváros szélén időzöm, akár a kaszás
– varázsló –, ha megdőlt, púpos háttal
nekifeszülök az ablaknak, ha zümmögnek
az angyalok. ha szégyenkezve szájon
csókolsz az ablak előtt és nem értik
kirohanásod a többiek, az utcáról és
ha gyerekek kezét végül elengeded
és a gyerekek cipelnek a vallomásig,
addig kezem alatt orchidea és füstölgő
puska tölténye marad: csendélet, szerelem.