2014. 04. 11.
:re Bochnia, POEM BY PINTER
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Harold Pinter
Költemény
 
Egy reggel, a buckáktól messze sétáltam
a feleségemmel a nyári vásárba, hogy
vegyünk egy ablakot és egy fehér kendőt,
át a sziklákon és a napsütötte dombon.
De egy idegen azt mondta, hogy a vásárnak
vége és visszafordultam a feleségemmel.
 
És visszafordultam és hazavezettem őt.
Szorosan követett, távol a nyárból,
át a sziklákon és a holdfényes dombon,
a buckák közé a korai estén,
és hazamentünk, ablak nélkül,
és az a hosszú év elhúzódott keletről.
 
A feleségem egy gyertya mellett ült.
A csípős, metsző tél az ajtóban állt.
Egy özvegy hozott nekünk egy hosszú, fekete
kendőt. Hű feleségem vállára tettem.
Az özvegy tőlünk a buckák felé ment,
messze otthonunktól, ablak nélkül.
 
Az esztendő napkeltébe fordult.
Egy reggel egyetlen feleségemmel
kisétáltunk a buckákról a nyári vásárba,
hogy eladjuk a gyertyát és a fekete kendőt.
Utunk elvált a napsütötte dombokon,
ő a hallgatásba, én a messzi nyugatra.
 
1953

Forrás Harold Pinter: Various Voices, 1991, Farber & Farber
Fordította: Nagypál István

 
 
Kulcsszavak: vers, fordítás, Pinter

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés